Jelenlegi hely

SMA I típus

Eredeti forrás: http://www.mda.org.au/Disorders/Atrophies/SMAI.asp

 (kivonat- köszönet a fordításért Rácsai Róbertnek) 

Mi az SMA I – Spinális Izom Atrófia? (Spinal muscular atrophy)
Olyan genetikai állapot, amely befolyásolja az izmok mozgatását irányító idegeket,  a motorikus neuronokat.

Spinális (gerincvelői) – mert a gerincvelőben található a motoros neuronok nagy része. Izom – mert elsődlegesen az izmokat befolyásolja, amelyek nem kapnak jelzéseket a motoros neuronoktól. Atrófia – orvosi kifejezés valaminek az elveszítésére, csökkenésére, amely többnyire az izmokkal történik, amikor nem aktívak.

4 típusa van.

A legsúlyosabb típusú SMA az I–es típus. A beteg gyerekek nem képesek segítség nélkül felülni, és többségük nem éri meg a kétéves kort. (Mindazonáltal a megfelelő figyelem, légzéssegítő eszközök, stb. használatával ismerünk olyan eseteket, amikor a beteg ennél lényegesen magasabb élketkort ért el. A fordító megjegyzése.) Az intellektus normális, és gyakran megfigyelhető, hogy az SMA-s kisgyerekek rendkívül értelmesek, éberek és fogékonyak. Az SMA I egyéb elnevezései: Werdnig-Hoffman betegség, csecsemőkori SMA (infantile onset SMA).

Az SMA meglehetősen gyakori a „ritka rendellenességek” között: minden 6000. újszülött érintett, kb. minden 40. ember hordozza a hibás gént. Az SMA I a legelterjedtebb típus.

SMA I tünetei

           • izomgyengeség és gyenge izomtónus
• gyenge fejtartás
• erőtlen sírás és köhögés
• a lábak általában gyengébbek, mint a karok
• nyelési és etetési problémák
• fokozott érzékenység a légúti fertőzések és azok komplikációi iránt
• fejlődési mérföldköveket, mint pl. fej felemelése, felülés – nem érik el.

Az SMA I-es gyerekeket többnyire 6 hónapos kor előtt diagnosztizálják, leggyakrabban 3 hónapos kor előtt. A tünetek akár a méhen belül is elkezdődhetnek – számos anya számolt be arról, hogy a baba nem mozgott annyit a terhesség utolsó hónapjában. A beteg gyerekek nem képesek tartani a fejüket, gurulni, mászni, segítség nélkül ülni vagy járni. Valamennyi izmuk rendkívül gyenge, leggyengébbek a lábakban, a felkarokban és a nyakban. Testalkatuk harang alakú lehet – homorú, vagy felül nagyon vékony, nagy hassal. Legerősebb izmuk a rekeszizom, így emiatt úgy tűnik, a hasi izmok segítségével lélegeznek. Az SMA valamennyi izmukat befolyásolja, beleértve a szopó, nyelő, emésztő és a kiválasztódási izmokat is.

Általánosságban elmondható, hogy a gyermek túlélési esélye függ attól, hogy mennyi idős korában kezdődött az állapot. Minél korábban jelentkeztek a tünetek, annál rövidebb a várható élettartam.

Van-e gyógymód?

Sajnos az SMA I végzetes betegség és nincsen rá gyógymód. Azonban a kutatások nagy iramban folynak, és vannak módszerek, amelyekkel elérhető, hogy a beteg és a családjuk is teljes életet éljenek.

Több tudományágat felölelő csoport munkájára lesz szükség. Neurológus, genetikus, tüneti enyhítés, légzéskönnyítő gyógyszerek, fizioterápia, foglalkozásterápia, beszéd terápia, dietetikus. Egy koordinátora is szükség lehet, aki összehangolja a munkát.

Fizioterápia és foglalkozásterápia
A fizioterapeuta mutathat passzív gyakorlatokat, ebbe beletartozik a gyermek testének mozgatása, lehetővé téve azokat a mozdulatokat, amelyekre maguktól képtelenek. A babák élvezik ezeket a mozdulatokat és emellett azok nagyon jók a keringésre és segítenek megelőzni az ízületek merevedését is. A légzésgyakorlatok is nagyon fontosak. A mellkasi fizioterápia segít megtisztítani a tüdőt a felgyülemlett váladéktól úgy, hogy a pozícionálás és a mellkas veregetése elősegíti a váladék fellazulását. Segítenek megtisztítani a mellkast, amikor a babának köhögési nehézségei támadnak és csökkentik a mellkasi fertőzések kockázatát.

Sokat lehet tenni annak érdekében, hogy stimuláljuk a baba fizikális, kognitív és érzelmi fejlődését. A lufik és madártollak remek stimulálók, mint játékszerek, lehetővé teszik számukra a függetlenség és a megvalósítás érzését. A fizio/foglalkozásterapeuta javasolhat megfelelő ülőrendszert, hogy a gyermek kényelemben legyen és képességeihez mérten a legjobban tudjon mozogni.

A hidroterápia is nagy hasznára válhat a babának, mert élvezik a meleg vízben való mozgást. Azonban legyünk óvatosak, hogy a baba feje/arca ne kerüljön a víz alá, és ne kerüljön víz a tüdőbe.

Légzési egészség és táplálkozás

Az SMA-s gyermekeknek gyakran vannak problémáik azzal, hogy a váladéktól tisztán tartsák torkuk hátsó résztét, így szívó gépre lehet szükség. Ebbe beletartozik egy vékony műanyag cső, amelyet a száj hátsó részébe kell helyezni, hogy eltávolítsa a felgyülemlett váladékot. Az erőtlen köhögés miatt is nehéz tisztán tartani a légutakat. A CoughAssist (KöhögésElősegítő) szerkezet segíthet ebben.)

A légzőizmok gyengesége azt jelenti, hogy szükség lehet légzés segítőre. Az orvosok számos tesztet használnak arra, hogy ellenőrizzék a légzést, így el tudják dönteni, milyen beavatkozás szükséges. A hordozható, hatékony légzőeszközök elérhetőek és nagymértékben növelik az életminőséget. Az SMA I-es gyermekeknek gyakran van szükségük légzés segítésre alvás közben. Némely gyermeknek többre van szüksége, különösen, ha megfáztak. Számos légző eszköz típus van, ebben az orvos segíthet.

Betegség esetén akciótervet kell készíteni. Még az enyhébb légúti betegség is életveszélyes lehet. A speciális orvosi segítség elérését biztosítani kell. Javasolt a rutin immunizáció, pl. influenza elleni oltás.

Ha a nyelés nehézzé válik, fennáll a fulladás veszélye, etetőcső szükséges lehet. Két opció létezik:

NG cső: az orron át műtéti úton elhelyezett cső, amely egyenesen a gyomorba vezet.
G cső. a bőrön át műtéti úton elhelyezett cső, amely egyenesen a gyomorba vezet.

Ezen beavatkozások ijesztőnek tűnhetnek először, és fájdalmat jelenthetnek, de javíthatnak a baba kényelemérzetén és életminőségén. Azonban fontos megérteni, hogy mik a jogai, ha életfenntartó eszközökhöz kell folyamodnia gyermekéért. Mindkét szülőnek meg kell beszélnie ezt a kényes témát. Ezt a döntést nem könnyű meghozni és minden lehetőséget figyelembe kell venni. Beszélgetés egy kórházi szociális tanácsadóval segíthet. Ha már döntöttek, adják írásba, hogy az összes orvosi személyzet és a családtagok is tisztában vannak a helyzettel. Ez az önök döntése, amit félelmek között és elővigyázatosság mellett hoztak, tehát semmilyen körülmények között ne engedjék, hogy is bírálja önöket ezek miatt!

Mi okozza az SMA I-et?

Ez egy genetikai állapot. Okozója egy gén, amit „életben maradási motoros neuron 1-nek” – survival motor neuron 1 - neveznek. (SMN1). Az ötödik kromoszómában található. Akinél kialakult a betegség, annak mindkét szülője hordozza a megváltozott gént. Ezt hívjuk „autoszomális recesszív” öröklődési mintának. A szülők tünetmentesek, mert a rossz gén mellett hordozzák a jó gén másolatát is, amely képes egészségesen tartani a motoros neuronokat. Betegség esetén mindegyik szülő a hibás gént adja át gyermekének. Minden negyvenedik ember hordozza a hibás gént, a rossz gén öröklődésének az esélye 25%.

Az SMN1 gén változása (gyakran mutációnak hívják) általában azt jelenti, hogy a teljes gén hiányzik, vagy esetleg a gén kódja változott meg oly módon, hogy a gén nem működik. Az SMN1 szerepe a testben az, hogy termelje az ún. SMN fehérjét. Ha ez a fehérje nincs kellő mennyiségben jelen, akkor a motoros neuronok elkezdenek elhalni. A motoros neuronok olyan idegsejtek a gerincvelőben, amelyek idegrostokon keresztül küldenek ingereket a testben az izmokhoz és irányítják azok mozgását.

Miért kevésbé súlyos egyes embereknél az SMA? Ennek elsődleges oka egy másik gén, az SMN2. Ez a gén az SMN fehérje számos változatát termeli, de csak kis mennyiségben és kevés hatékonysággal. Egyes emberekben több az SMN2 gén, amely azt eredményezi, hogy megfelelő mennyiségű teljes hosszúságú SMN fehérje termelődik. Általános szabály, hogy az SMA I-es betegekben csak 1 vagy 2 SMN2 gén másolat található, így a termelt SMN fehérje mennyisége nem elegendő ahhoz, hogy megvédje a motoros neuronokat. A többi típus esetében 2-4 SMN2 másolat található, így a tünetek kevéssé súlyosak, és a betegség lefolyása is lassabb.

Az SMA súlyossága egyén, a szervezet által termelt fehérjétől is függ. Ezeket „betegség módosítóknak” nevezzük. Két ilyen fehérjét azonosítottak, a „plastin 3”-at és a „ZPR1”-et. Azokban, akikben természetes módon magasabb e két fehérjének a szintje, általában kevésbé súlyos tüneteket mutatnak, de ennek a teljes megértéséhez további kutatások szükségeltetnek.

Hogyan diagnosztizálják az SMA I-et?

A betegség általában 6 hónapos előtt jelenik meg. Amennyiben a tünetek és a testi vizsgálatok SMA-ra utalnak, akkor az első diagnosztikai teszt, amit el kell végezni, egy vérteszt, amely kimutatja az SMN1 gén jelenlété vagy hiányát. Az SMA-s páciensek 95%-ban az SMN1 gén teljesen hiányzik.

Amennyiben a tesztek az SMN1 gén jelenlétét kimutatják, akkor további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy az esetleges ritka típusú SMA-t kimutassák, amelyeket egyéb gének mutációi okozhatnak. Egyéb laboratóriumi tesztek, amelyek szükségesek lehetnek arra, hogy kizárják az egyéb idegi-izom eredetű problémákat:

-          Elektromyográfia (EMG): az izmok elektromos aktivitását méri. Az izmokba – főleg a karokba és a combokba – kicsi elektródákat helyeznek el, megfigyelik és feljegyzik az elektromos aktivitást.

-          Ideg vezetési gyorsasági teszt (NCV): azt segít kiértékelni, hogy az idegek mennyire jól képesek funkcionálni az elektromos stimulusokra adott reagálásban. Kiértékeli az idegi épséget és a funkciókat.

-          Vérteszt a „creatine kinase” (CK) kimutatására (egy izom enzim), a pozitív eredmény izomdisztrófiára utalhat.

-          Izombiopsziát is javasolhatnak (mintavétel az izomból genetikai, neurológiai vizsgálatok céljából)

Ha ezek a tesztek motoros neuron betegséget jeleznek, akkor további genetikai teszteket kell végrehajtani az SMN mutációk kimutatása érdekében. Az SMA-s betegek 2-5%-ának az esetében az SMN1 gén nem hiányzik, de a génkód megváltozott, így a gén inaktívvá vált. Ez a vizsgálat sokkal bonyolultabb és nagyon időigényes.

Mire számíthatunk a jövőben?

Az SMA I-es típusú babák általában nem érik meg három éves korukat, (de van rá több példa – a fordító megjegyzése) és több mint a felük meghal életük első évében. Általánosságban elmondható, hogy minél később kezdődnek a tünetek, annál enyhébb lefolyású a betegség. Manapság a legtöbb orvos az SMA-ra, mint folyamatra tekint, és nem szívesen bocsátkozik merev jóslatokba az élettartamot és a gyengülés mértékét illetően pusztán az életkor és a betegség lefolyása alapján.

Az SMA tünetei és súlyosság fokai igen nagy változatosságot mutatnak. Ezt nagyon fontos észben tartani, hiszen nincs két egyforma gyermek, következésképpen minden egyes család esetében egyénre szabott kezelésekkel és kezelési tervekkel lehet elérni azt, hogy a beteg megkapja a neki megfelelő kezelést.

Ideális esetben a gyermeknek egy orvos csoportra van szüksége, akik az SMA-ra és annak specifikus komplikációira specializálódtak, hogy felügyelni tudják az orvosi szükségleteket és lehetővé tegyék, hogy a betegek teljes életet élhessenek. Az SMA-s betegek és családtagjai együtt dolgoznak a csoporttal, hogy meghatározzák a célokat, a személyre szabott kezelési terveket, amelyre a betegeknek szükségük van.

A betegség az SMA-s gyermekek agyára nincsen hatással, így biztatni, bátorítani kell őket, hogy vegyenek részt annyi, a koruknak és fejlettségüknek megfelelő tevékenységben, amennyiben csak lehetséges, a megfelelő változtatásokkal, amennyiben az szükséges.

Milyen kutatások folynak?

Számos klinikai teszt folyik az új és potenciálisan ígéretes kezelésekkel kapcsolatban. Noha a klinikai tesztek nem mindig foglalják magukba az SMA I-es betegeket, arra számíthatunk, ha egy terápia hatékony egy típussal szemben, akkor az alkalmazható lehet az SMA I-re is.

Génterápia

A génterápia célja az SMA betegség esetében az, hogy az SMN1 gén szintetikus, egészséges másolatát bejuttassa a motoros neuronokba, hogy az SMN fehérje termelődhessen. Mostanáig ez szinte elérhetetlen volt, ám számos kutatócsoport 2010-2011-ben kimutatta, hogy egy vírus (AAV9) képes hatékonyan eljuttatni a gént a motoros neuronokhoz egérkísérletekben, amikor a véráramba injekciózták. A génterápia drámai módon növelte az élettartamot és a motorikus funkciókat az SMA-s egerek esetében.

2014 júniusában első fázisú klinikai teszt kezdődött ezzel kapcsolatban az USA-beli Avexis Inc. cégnél. A kísérlet 9 SMA 1-es, kilenc hónapnál fiatalabb beteget foglal magában.

(a kutatásokról szóló eredmények – a kísérletek egyelőre folyamatban vannak: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT02122952)

Az SMN2 gén hasznosítása

Számos kutatási stratégia célja, hogy manipulálja az SMN2 gén instrukcióit, hogy minél több teljes hosszúságú SMN fehérje termelődjön. Némely kutató a „próba és hiba” módszert követi – több ezer molekulát tesztelnek, hogy találjanak bármit, ami fokozza az SMN termelését. Mások célzottabb módszereket alkalmaznak – olyan gyógyszereket próbálnak előállítani, amelyeke megváltoztatják az SMN2 gén feladatát.

Az előbbire egy példa az RG 3039 nevű gyógyszer. 500 ezer lehetséges gyógyszert teszteltek az USA-ban, és felfedeztek egy komponenst, amely képes az SMN fehérje termelését fokozni az SMN2 génből. Az összetevőt optimalizálták és egereken tesztelték. Kimutatták, hogy a kísérletek során az élettartamon és a tüneteken is javított. Az RG3039 jelenleg a klinikai fázis első szakaszában jár, ahol a biztonságát tesztelik. A Pfizer cég megvette a licencet és további kísérleteket folytat. Remélhetőleg nem sokára SMA betegeken is kipróbálják. Egyéb elnevezései: PF-06687859 és Quinazoline.

A célzottabb kutatások eredményeiből: az ISIS Pharmaceuticals cég az ISIS-SMNRx gyógyszerrel kísérletezik. Ez a gyógyszer ún. AON-ok, amelyek specifikusan a genetikai kód olvasását manipulálják. Az AON célja, hogy kényszerítse a sejteket arra, hogy teljes hosszúságú SMN fehérjét termeljen az SMN2 gén. Egérkísérletekben a szer nagymértékű javulást mutatott a túlélést tekintve.

A cég pozitív eredményekről számolt be két klinikai kísérlettel kapcsolatban. Az elsőben két különböző dózisú ISIS-SMNRx-et használtak SMA I-es gyerekekben, a második kísérletben pedig 4 különféle dózist a kevésbé súlyos 2-es és 3-as típusnál. Mindkét tanulmány azt mutatta ki, hogy a kísérletben résztvevő gyerekek jobban vannak, mint a nem kezeltek. Mindemellett, a gyógyszert a test jól tolerálja.

Azonban kevés számú volt a jelentkező, és rövid ideig tartott a kísérlet, így további kísérletek szükségesek a biztonság és a hatékonyság szempontjából. De az eredmények elég biztatóak ahhoz, hogy egy nagyobb, harmadik fázisú tesztelésbe fogjanak. Továbbiak: https://clinicaltrials.gov/ct2/results?term=ISIS-SMNRx+&Search=Search

A motoros neuronok védelme

Az Olesoxime (TRO19622) koleszterin-szerű gyógyszert a francia Trophos fejlesztette ki. Megvédi az idegsejteket a károsodástól, fejleszti az idegi növekedést és funkciót, hatékony lehet az SMA-s betegek számára.

A sikeres első fázist követően a 2. fázisban 165, SMA 2 és 3 típusú, 2-25 év közötti betegeken tesztelték. 2014 márciusában közölték az eredményeket. A motorikus funkciók elvesztését megelőzték azoknál, akik két éven át szedték a gyógyszert, míg a placebo csoport a tipikus motorikus funkció vesztést mutatott. A gyógyszert szedőknél kevesebb orvosi komplikációt figyeltek meg (légúti fertőzések). A gyógyszer biztonságossága szintén igazolt. További információ: https://clinicaltrials.gov/ct2/show/NCT01302600?term=Olesoxime&rank=2

Jelenleg tartó kutatások új gyógyszerek irányában

Számos, jelenleg is tart kutatás folyik annak érdekében, hogy új gyógyszereket találjanak az SMA-ra, ezek kutatóintézetekben és gyógyszercégeknél folynak. Ilyen cégek például a Novartis, Merck, Roche és a PTC Therapeutics. 2013 augusztusában a PTC Therapeutics bejelentette, hogy talált egy gyógyszert, és tovább fejleszti, amelyben megvan a potenciális lehetőség, hogy kezelje az SMA-t.

Őssejtek

Az őssejtek szerepe az lehet az SMA kezelésben, hogy helyettesítsék az elhalt motoros neuronokat. Az SMA-s egérkísérletekben az őssejt kezelés során a túlélés és a mozgékonyság nagymértékben javult, akárcsak a motorikus neuronok száma. A kutatások tovább folynak annak érdekében, hogy megállapítsák, milyen típusú őssejt a legalkalmasabb erre a célra.

A kutatás kihívásai, nehézségei

Az egyik legnagyobb kihívás: bizonyítani, hogy egy adott terápia működik. Mivel a betegség súlyossága és tünetei is nagyon változatosak, nehéz felmérni, hogy egy új szer mennyire hatékony. Ezek mellett, az SMA 2 és 3 betegek rendelkeznek elég izomerővel, így a változások kimutatása nehéz, míg az SMA 1 esetében a betegek túl gyengék izomerő tesztek elvégzéséhez.

A kezelés ideje, időtartama is meghatározó lehet. A korai kezelés – mielőtt túl sok motorikus neuron pusztul el – lehet a legsikeresebb.

A preklinikai kutatások kimutatták, hogy a kezelés időzítése szintén kritikus fontosságú lehet: a korai kezelés, mielőtt túl sok motoros neuron pusztul el, lehet a leghatékonyabb. A kezelés lehetőségei még nem ismertek, így nehéz megtervezni a klinikai kísérleteket, amelyek pozitív eredményeket hozhatnak. Ha találnak sikeres kezelést, az hasznos lehet egy újszülött szűrési program keretében is az SMA-ra, így a kezelés megkezdődhet még azelőtt, hogy a tünetek megjelennének, és a neuronok elkezdenének pusztulni.

Megjegyzés. A kutatások gyors iramban folynak, így ez az összegzés lehet, hogy már nem naprakész. Kapcsolat: kristina.elvidge@mda.org.au

Fordító megjegyzése: ha gondoljátok, gyűjtsétek össze a kérdéseiteket, én szívesen lefordítom és elküldöm neki. RR.

Hordozó vagyok – mit tegyek?

Ha ön SMA gén hordozó, javasolt, hogy felvegye a kapcsolatot egy genetikai tanácsadóval. Ő el tudja magyarázni a lehetőségeket és a kockázatokat.

A preimplantációs genetikai diagnózis (PGD) egy lehetőség az SMA hordozók számára. IVF használatával méhen kívül termékenyítik meg a petesejtet, majd a mutációtól mentes embriót visszaültetik a méhbe.

 

A másik lehetőség a születés előtti diagnózis: a magzat vizsgálata a várandós anyában. A pár dönthet a terhesség megszakítás mellett, illetve élhet a petesejt, spermadonorok nyújtotta lehetőségekkel, vagy gyermeket fogadhat örökbe. 

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer